Ek�zben augusztus 27-�n az igazs�g�gy miniszter, Schmerling a minisztertan�cs el� terjesztette az �t�letekkel kapcsolatos elk�pzel�seket. B�r m�rs�keltebb volt, mint Haynau, embers�gr�l m�g sincs sz�: "A legnehezebb k�rd�s, hogy a t�rv�nyek teljes szigor�val, hal�lb�ntet�ssel kell-e s�jtani minden vizsg�lat al� ker�l�t, vagy pedig hal�lb�ntet�s helyett m�sfajta b�ntet�st kelljen-e elszenvedni�k a kev�sb� v�tkeseknek. Erre vonatkoz�lag �ltal�noss�gban ki lehetne mondani, hogy a legv�tkesebbnek a t�rv�nyek szerint kell lakolniuk, a kev�sb� v�tkesek eset�ben pedig b�r� Haynau t�borszernagyra kell b�zni, hogy m�sfajta b�ntet�st szabjon ki r�juk. A minisztertan�cs elfogadta Schmerling javaslat�t, csak Bach bel�gyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelel� hatalommal kell felruh�zni ahhoz, hogy a b�ntet�seket gyorsan v�gre tudja hajtani. B�r Ferenc J�zsef augusztus 29-i legfels�bb k�zirata Haynaut arra k�telezte, hogy " ... a hal�lb�ntet�st csak a legb�n�sebb �s legveszedelmesebb egy�neken hajts�k v�gre ...", de a hal�lb�ntet�s t�ny�r�l csak ut�lagosan kellett jelent�st tennie az uralkod�nak. Schmerling ugyan n�mi er�tlen k�s�rletet tett arra, hogy el�rje: Haynau csak a hal�los �t�letek b�csi meger�s�t�se ut�n hajtathassa v�gre az �t�leteket. Schwarzenberg minisztereln�k, Bach �s Haynau azonban megakad�lyozt�k a kir�lyi k�zirat m�rs�kl�s�t. Ek�zben Haynau - a kom�romi v�rv�d�kkel t�rt�n� egyezked�s k�zepette - Ernstt�l, a v�rtan�k per�nek t�rgyal�svezet� hadb�r�j�t�l megkapta az �t�leteket meger�s�t�s v�gett. A "bresciai hi�na" azonban m�g v�r, okt�ber 2-�n rendelkezik csak a kiv�gz�s m�dozatair�l. Okt�ber 6-�ra, Latour hal�l�nak �vfordul�j�ra t�zte ki a kiv�gz�seket. Az aradi foglyok m�g rem�nykedtek, okt�ber 4-e, az uralkod� n�vnapja, lehet, hogy amneszti�t hirdet. De minden rem�ny szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau v�gz�se �rkezett meg. M�snap reggel h�t �rakor Ernst hadb�r� felsorakoztatta a t�bornokokat, s kihirdette az �t�leteket. Ezut�n megbilincselt�k a t�bornokokat, majd visszavezett�k �ket a cell�jukba, megtagadva t�l�k azt a k�r�st, hogy egy�tt t�lthess�k az utols� napot. Okt�ber 6-�n hajnali kett� �s h�rom �ra k�z�tt a papok felkeresik a hal�lra�t�lteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, T�r�k Ign�c Vauban v�r�p�t�sr�l sz�l� k�nyv�t b�jta, L�hner Gy�rgy fuvol�j�n j�tszott, Dessewffy Arisztid m�g aludt. T�bben m�g utols� soraikat vetett�k pap�rra b�cs�level�kben. F�l hatkor el�sz�r a goly� �ltali hal�lra �t�lteket - Schweidel J�zsefet, Kiss Ern�t, Dessewffy Arisztidet �s L�z�r Vilmost - vezett�k a kirendelt katonas�g k�z�. 12 katona �llt fel vel�k szemben t�lt�tt fegyverrel, majd mid�n a parancsnokuk kardj�val intett, a l�v�sek eld�rd�ltek, Kiss Ern� kiv�tel�vel mindh�rman �lettelen�l buktak a f�ldre. Kiss Ern�t csak a v�ll�n �rte a l�v�s, ez�rt h�rom katona k�zvetlen�l el� �llt, s leadt�k a hal�los l�v�st Kiss Ern�re is. Ezut�n k�vetkeztek az akaszt�f�ra �t�lt t�bornokok a k�vetkez� sorrendben: Poeltenberg Ern�, T�r�k Ign�c, Lahner Gy�rgy, Knezich K�roly, Nagy-S�ndor J�zsef, Leiningen-Westerburg K�roly, Aulich Lajos, Damjanich J�nos �s V�csey K�roly. Ez ut�bbi v�rtan� b�ntet�s�t - saj�t apja k�zbenj�r�s�nak k�sz�nhet�en - s�lyosb�tott�k, m�gpedig azzal, hogy �t akasztott�k fel utols�nak, vagyis v�gig kellett n�znie t�rsai kiv�gz�s�t. Sorra b�cs�ztak el egym�st�l, V�cseynek m�r nem volt kit�l b�cs�t vennie, � Damjanich holttest�hez l�pett, �s b�r nem sz�vlelt�k egym�st, most megcs�kolta Damjanich kez�t. A kiv�gz�st k�vet�en az el�t�lteket elrettent�s�l k�zszeml�re tett�k ki, majd este az agyonl�tteket a s�nc�rokban, a felakasztottakat a veszt�helyen temett�k el. Mivel a kiv�gzettek ruh�i a h�h�rt illett�k, ez�rt a felakasztottakat levetk�ztetve helyezt�k hol a bit�fa el�, hol m�g�, majd mell�j�k d�nt�tt�k az akaszt�fa- oszlopokat is.