Babits Mihly
lds a magyarra
Ne mondjtok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenl volt mindig
ezer v ta mr, s mindig az marad,
mert nem darabokbl sszetkolt darab:
egytest a mi haznk, eleven valami!
Nem lehet azt csak gy vagdalni, toldani!
Mskor is hevert mr elktztt tagokkal.
Zsibbadtan allt a balga erszakkal.
De mihelyt flengedt fojt ktelke,
futni kezdett a vr elapadt erbe.
Visszakapta, ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egszsgesebb.
Lm, igaz jszgunk visszatr keznkre,
br a vilg minden fegyvere rizze.
Mert ers a fegyver s nagy hatalmassg,
de leghatalmasabb mgis az igazsg.
tja, mint a Dunnk s csillagok tja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.
l a nagy Isten s semmise megy krba,
Magyarok se lettnk pusztulni hiba,
hanem pldt adni valamennyi npnek,
mily grbk s biztosak plyi az gnek.
Ebbl tudhatod mr, mi a magyar dolga,
hogy az ers eltt meg ne hunyszkodna.
Ers igazsggal az erszak ellen:
gy lj, s nem kell flned, veled mr az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te vrhatsz, nagy a te zlogod.
Zsibbad a szabadsg, de titkon bizsereg,
s jn az igazsg, kzelebb, kzelebb...
(1938. november 2-6.)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
