Babits Mihly lds a magyarra
Ne mondjtok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenl volt mindig ezer v ta mr, s mindig az marad, mert nem darabokbl sszetkolt darab: egytest a mi haznk, eleven valami! Nem lehet azt csak gy vagdalni, toldani!
Mskor is hevert mr elktztt tagokkal. Zsibbadtan allt a balga erszakkal. De mihelyt flengedt fojt ktelke, futni kezdett a vr elapadt erbe. Visszakapta, ami soha el nem veszett. Nagyobb nem lett avval. Csak egszsgesebb.
Lm, igaz jszgunk visszatr keznkre, br a vilg minden fegyvere rizze. Mert ers a fegyver s nagy hatalmassg, de leghatalmasabb mgis az igazsg. tja, mint a Dunnk s csillagok tja: nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.
l a nagy Isten s semmise megy krba, Magyarok se lettnk pusztulni hiba, hanem pldt adni valamennyi npnek, mily grbk s biztosak plyi az gnek. Ebbl tudhatod mr, mi a magyar dolga, hogy az ers eltt meg ne hunyszkodna.
Ers igazsggal az erszak ellen: gy lj, s nem kell flned, veled mr az Isten. Kelnek a zsarnokok, tnnek a zsarnokok. Te maradsz, te vrhatsz, nagy a te zlogod. Zsibbad a szabadsg, de titkon bizsereg, s jn az igazsg, kzelebb, kzelebb...
(1938. november 2-6.)
|